A szilvásgombóc akció

Egyik legjobban működő Európán kívüli piacunk Izrael volt. Kizárólagos képviseletünk, az Orion Trading évtizedek óta forgalmazta sikeresen a Tungsram termékeket. A céget Rosenbaum úr alapította, aki a nyolcvanas években már erősen nyugdíj érdemes korban volt, s a napi üzleti tevékenységet egyre inkább Jehuda Berkovicsra testálta. Berkovics előbb kisebbségi, majd Rosenbaum úr visszavonulása után egyedüli tulajdonosa lett a képviseletnek.

Ő ugyan rendszeresen felbukkant Magyarországon és látogatta a Tungsramot, de a hetvenes-nyolcvanas években Izraelhez fűződő politikai viszonyunk rendkívül hűvösnek volt mondható. Ezekben az években, alkalmazkodva a szovjetek iránymutatásához, minden KGST ország a palesztinokat és a Közel-keleti arab országokat tekintette barátnak és Jasszer Arafatot éltette, miközben Izraelre összevont, gyanakvó szemmel tekintett.

Túl voltak néhány arab-izraeli háborún, s napirenden voltak a muszlimok szervezte terrorakciók Európában. Izrael és Magyarország között a gazdasági, kulturális, turisztikai kapcsolatok a minimumhoz közelítettek. Annyira barátságtalan vagy ellenséges országként tekintettek ránk az izraeliek, hogy például hosszan kellett győzködni az izraeli kis fényforrásgyár, a Tadiran igazgatóját - amelynek alkatrészeket szállítottunk - egy budapesti látogatásra. Amikor végre elhatározta a látogatást, alig merte egymagában elhagyni a szállodáját.

Ezen körülmények ellenére Gábor Andrást erősen foglalkoztatta Izrael és 1987-ben pár napos vizitre utaztunk Tel-Aviv-ba. Még találkozhattunk az alapító Rosenbaum úrral is, de a tárgyalásokat, programokat végig Berkoviccsal bonyolítottuk.

(Őróla annyit szükséges tudni, hogy Bécsben született, s gyerekkorában, a kilencszáznegyvenes évek elején édesanyjával került Budapestre, Ausztria németek általi megszállása után, a németek elől menekülve. A Duna-parti cipők emlékmű által megörökített nyilas-német rémtettek egyik áldozata lett, aki csodálatos lélekjelenléttel és szerencsével túlélte a parti sortüzet és hosszú ideig jó emberek segítségével bújkált a fővárosban, míg Palesztinába tudott távozni. Remekül megtanult magyarul is.)

Vissza a látogatásra. Az Orion Trading jó érzékkel, érkezésünkre időzítve indított egy reklám-akciót, - így miközben bekocsiztunk a reptérről a szállásunkra, jónéhány tungsramos reklámtáblával találkoztunk. Ugrattam is Berkovicsot, hogy valójában csak egy reklámtábla létezik, amit saját emberük mozgat útvonalunk ismeretében. Ő viszont fogadást ajánlott, hogy nem találok egyetlen, fényforrásokat is forgalmazó üzletet sem, ahol nem árulnak Tungsram lámpákat. Jó érzékkel nem vállaltam a fogadást és a későbbiekben üzletlátogatásaim igazolták Berkovics állítását.

Ezekben az években Gábor András felvállalta a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöki funkcióját is, ami sok hivatalos és protokolláris elfoglaltságot jelentett. Néhány külföldi látogatását felhasználta kamarai teendők intézésére vagy csak a kamarai kapcsolatok ápolására. Emlékeim szerint így történt az Egyesült Államokban egyik Action-Tungsram látogatás kapcsán, Indonéziában, ahol épp Tungsram által szállított gyár beüzemelése folyt, vagy Kínában is a nyolcvanas évek végén. Ritkaságszámba menő látogatásunkat is kihasználta az izraeli Kereskedelmi Kamara elnökével történő találkozóra.

Izraelben azonban váratlanul adódott egy lehetőség Gábor számára, hogy kamarai elnökként találkozzék az ország kereskedelmi miniszterével, mivel Jehuda Berkovics katonai múltjából ismerte Ariel Sharont. Sharon 1984-1990 között a kereskedelmi és ipari tárcát vezette. Előtte és utána volt miniszteri megbízatása más tárcáknál is, míg végül 2001-ben miniszterelnök lett, s ezen a poszton maradt 2006-os agyvérzéséig. ( Érdekesség: Sharont családja kérésére kómában tartották, s csak 2014-ben kapcsolták le az őt élő-halott állapotban tartó gépekről.)

1987-ben azonban Sharon még top formában volt, a jom kippuri háború hősének tekintették, aki az izraeli páncélosokkal körülzárta az egyiptomi erőket a Sinai félszigeten, sőt rövid időre átkelt egységeivel a Szuezi csatornán az afrikai kontinensre is.

Berkovicsnak sikerült időpontot kapni Sharonhoz. Elutaztunk Jeruzsálembe, mivel a minisztérium ott működött. Sharon egyedül fogadott nagyméretű, de nagyon puritán hivatali helyiségében. A minisztériumra is az egyszerűség, a teljes hivalkodás mentesség volt jellemző.

Gábor András célja Sharon meggyőzése volt, a magyar kapcsolatok bővítéséről , s egyáltalán valamilyen - egyenlőre még nem hivatalos - párbeszéd megkezdéséről. Az adott politikai helyzetben ez csak tapintatos, a nyilvánosságot kerülő módon volt elképzelhető. Javasolt egy nem publikus magyarországi látogatást, hogy Sharon találkozzék mértékadó magyar politikai szereplőkkel. Nem érkezett egyértelmű válasz, Sharon egyeztetni akart az izraeli agytröszttel, de érezhetően nem volt ellenére a konspirációs javaslat.

Ez után kevéssé hivatalos témákra tértünk át. Olyanokra például, mint hogy közismerten magyar gyökerű felesége néhanapján magyaros ételekkel örvendezteti meg. És hogy mi a kedvence a magyar konyhából? Nem gondoltuk volna! A szilvás gombóc! De utóbbi időben nélkülöznie kell, mert felesége szerint túl sok a munka vele.

Teljesen ledöbbentem. Még soha életben nem találkoztam olyannal, aki a legkedvesebb magyar ételének a szilvás gombócot jelölte meg - önmagamon kívül! Mert nekem gyerekkorom óta ez a kedvencem. Lehet szilvás, de akár barackos is a gombóc, jöhet prézlivel vagy mákkal, de legyen hozzá krumplinudli is, mert úgy teljes az élvezet. A tábornokból lett miniszter mindjárt szimpatikusabbnak tűnt. Gábor András jó ütemérzékkel azonnal felajánlotta, ha Pestre jön Sharon, szilvás gombóccal is megvendégeljük.

Hazatértünk után Gábor sok időt fordított a fogadókészség biztosítására, de meglett az is. Miniszteri színtű politikusokból állt össze a tárgyalódelegáció, Marjai József vezetésével.

Sharon valóban eljött Budapestre. Feleségét is magával hozta. Hasznos tárgyalásokat folytatott. A látogatás teljesen titokban maradt, a sajtó hallgatott. Nem lett belőle nemzetközi botrány. A KGST ennek ellenére egyben maradt - akkor még.

András fáradtságot nem kímélve megszervezte ténylegesen a vendég házaspár szilvás gombóccal kényeztetését. A politikai és titkosszolgálati óvatosság eredményeképpen ebből a lakomából kimaradtam. Így arról sem tudok beszámolni, került-e a szilvás gombócok mellé krumplinudli is.

A képen balról,Yehuda Berkovics kizárólagos képviselő Izraelben, dr. Wohl Péter,
Gábor András, Gillerman az akkori izraeli Kamara Elnöke.

Péter kiegészítése a kizárólagos képviselethez:

"Azokban az országokban, ahol nem volt vállalati irodánk vagy saját érdekeltségünk (fiókunk), többnyire képviselőkön keresztül adtuk el a termékeket. Sok országban meghatároztuk, hogy csak egy képviselőn keresztül adunk el termékeket. Ezek voltak a kizárólagos képviseletek vagy képviselők. Nem tartoztak jogilag a Tungsram kötelékébe, önálló cégként léteztek.

Ilyenek elsősorban Európán kívül működtek, - de Európában is, ahol nem volt saját fiókunk, kizárólagos képviselőkkel dolgoztunk.

Sokáig Angliában a Bustin cég volt a képviselőnk, Franciaországban a Neff és Meyer, Hollandiában Molenaar, Olaszországban a Veneta Motori, sőt korábban Norvégiában a Sverre Youngs. Ilyen önálló vég volt az Orion Trading is Izraelben, melynek

a tulajdonosa Rosenbaum, majd Berkovics volt. Ezek nem szerepeltek a Tungsram létszámában és nem a Tungsramtól kapták a fizetésüket."