Egy hang, egy képmás, egy esemény is előteremthet egy kötődést, ami az emlékeket előhozhatja valahonnan a hippokampuszunk mélyebb bugyrából. Valószínűleg az én rövid történetemre sem emlékeznék vissza, ha nem kötődött volna, egy számomra kissé vicces eseményhez.
Azzal a feladattal utaztunk Csuti Jóskával Rio de Janeiróba, hogy a személyi poggyászunkban magunkkal vitt alkatrészek felszerelésével, az L3 tárcsagyártó gépet alkalmassá tegyük a szerződésben foglalt paraméterek elérésére.
A Tungsram GE-s korszakában a Moszkvai Iroda vezetőjének egy angol úriembert neveztek ki. /Tényleg úriember volt, akiben mélyen gyökerezett hazája felső középosztályának habitusa: műveltség, tapintat, mélységes demokratikus elkötelezettség, emberi-erkölcsi tisztaság, jószándék, de jó adag türelmetlenség, nehezen leplezett felsőbbrendűségi tudat. /...
Ezek az emlékek már a GE időkben játszódnak. Itt már én sem karbantartó lakatos voltam lépegettem előre a szamárlétrán és immár a Management tagja lettem.
Kedves volt Tungsramos kollégák!
Egyesült Királyság-Enfield (2001)
Kinek ne jutnának eszébe naponta kisebb-nagyobb emlékképek a TUNGSRAM - GE világból.
A múlt század hetvenes éveinek második felében egyetemista voltam Moszkvában. Évente két alkalommal utaztam rendszerint haza, télen és nyáron. Miért jöttem-mentem vonattal Moszkvába és vissza? Mert nem voltam budapesti. Vásárosnaményi voltam. Hogy repülhessek, háromszáz kilométert kellett volna utaznom Budapestre vagy onnan haza, ezért inkább a...
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ha elmondom, milyen nehéz volt Iránban alkoholos italhoz hozzájutni.
Az oroszországi tartós kiküldetésből való hazatérésünk ideje 1999. nyarán jött el. 1996-ig voltam a GE/Tungsram alkalmazásában, onnan kezdve saját magunkat "küldtük ki" Moszkvába. A bútorainkat és egyebeket előre elindítottuk egy kisebb teherautóval, magunk pedig VW Ventónkkal indultunk haza. A Kirendeltség megkért, hogy segítsek egy szakácsuknak,...
Feleségem ingyenes MALÉV jeggyel meglátogatott Bridgeville-ben.
(március 11-én Nagy Sándor, a VTG (Vákuumtechnikai Gépgyár) egykori főmérnöke nagy sikerű előadást tartott asztal társaságunknak a Tungsram gépgyártásáról, amelyen szerencsém volt részt venni és gondolatok ennek kapcsán.)
Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor a GE belépett az életünkbe, hiszen jó összehasonlítási alapom van a GE előtti gyári életről és az akvizíció utáni változásokról.
Reggelente beültem a Ladába, és elindultam a lányommal az iskolába, onnan a munkába, keresztül-kasul a városon. Szegénykém nagyon megsínylette ott tartózkodásának első idejét: nulla nyelvtudással beadtuk (belöktük) Moszkva első magánóvodájába. Lassan-lassan feltalálta magát, onnan kezdve úgy mozgott az oroszok közt, mint hal a vízben. Egy év múltán...
Az egyik szombati(2) sétánk alkalmával, valamelyikünk észrevett az egyik hatalmas kirakatban néhány egyforma Latvija automata mosógépet.
Az 1990-es évek elején jártunk, én, mint frissen kinevezett nagykanizsai Normállámpa Karbantartási Vezető, egyik nap telefonhívást kaptam az igazgatói titkárságról, hogy menjek fel Horváth Miklós igazgató úr irodájába.
A Hidvégi Mária meghívott néhányunkat, hogy vegyünk részt ezen az eseményen, mert szeretnék hallani a véleményünket a terület és az épületek hasznosításával kapcsolatos elképzelésekről.
1970 júliusában hárman vegyészmérnökök szinte egyszerre léptünk be a Nagykanizsai Fényforrásgyárba. A Technológiára vettek fel bennünket azzal a szándékkal, hogy majd az épülő üveggyárban fogunk dolgozni.
A kétezres évek elején történt. Négy évvel azután, hogy 1996-ban elhagytam a Tungsramot, tíz Moszkvában töltött év után hazatértünk családostól Budapestre. Mivel az orosz piacon számunkra akkoriban nem nagyon termett babér, a feleségem is és én is elhelyezkedtünk különböző budapesti cégeknél, ki-ki a szakmája szerint. Valójában nem szakadtunk el...
Vannak országok, melyek örökös beszédtémát jelentenek. Vannak országok, melyeket, számon tartunk, mikor a következő nyaralásról döntünk, mikor közismert látványosságokat jelölünk ki úticélnak.
Nagyon megrázó hírt kaptunk 2025. november 28.-án Pénteken. Szekeres Sándor barátunk váratlanul elhunyt! 84 éves volt.
1989-ben a Sajtoló és Szerszámgyárból átalakult Fejlesztő Gyáregység gazdasági vezetője voltam harmadik éve, (akkor már egy gazdasági mérnöki után megszerzett mérnök-üzemgazdász végzettséggel is) mai szememmel nézve messze nem elegendő szakmai tudással, viszont nagy lelkesedéssel és tanulni vágyással. A Fejlesztő Gyáregység valamilyen szinten a...
