Dienes Béla emléktábla avatás 2021.október 7.

Még vissza tudunk emlékezni a hatvanas évekre. Még fel tudjuk idézni magunkban a vállalatot, mely jelentős piaci szerepét nagyrészt elveszítve, termelő kapacitása nagy részétől a háború végén megfosztva, kereste az utat, hogy ismét világpiaci tényező lehessen.

Ebbe a folyamatba kapcsolódtunk be. Azért csatlakoztunk és maradtunk évtizedekig a Tungsramnál, mert a hatvanas évektől kezdődő mennyiségi és minőségi fejlesztések mindnyájunk részére felkínálták a szakmai kihívásokat, - végülis a vállalati mellett az egyéni sikereket is - és főleg hittünk abban, a Tungsram egyre fontosabb piaci szereplővé válik.

Dienes Béla 1962-ben vette át az Egyesült Izzó vezetését. Húsz évnyi irányítása alatt a vállalat alapvető változáson ment át - megmosolygott Kelet-európai gyártóból a Philips és Osram által is elismert versenytárssá nőtte ki magát. Dienes Béla és az őt támogató vállalati kollektíva újra pozícionálta helyzetünket a fényforrás gyártók közötti versenyben.

A Tungsram márka ismét nemzetközi fogalom lett.

A statisztikai adatok is bizonyító erejűek, de a vállalat húszéves fejlődését nemcsak a fényforrás kibocsátás és a teljes forgalom többszörösre (három-négyszeresre) növelése bizonyította. Biztosította az a számos fontos beruházás, melyek segítségével ismét hosszú időre bekerültünk a minőségi gyártók klubjába. Ez az időszak a szükséges technológiai fejlődést biztosító, jelentős erőforrásokat igénylő beruházások sorozata volt. Nem szükséges tételesen felsorolni, mindnyájan részt vállaltunk egyik vagy másik sikerében.

Miközben a Tungsram eredményesen folytatta felzárkózását, s egyre komolyabb elismertséget vívott ki szakmai körökben - a vállalat megtartotta és fokozta vonzerejét az itt dolgozó ezrek szemében. A kemény követelmények mellett olyan légkör uralkodott a legtöbb munkaterületen, ami állandóan erősítette a cég iránti loyalitást a dolgozókban.

Mindenki büszkeséget érzett, hogy részese a nagy múltú világcég sikerének. Külön hangsúlyt kapott a büszkeség attól a ténytől, hogy az ismert szocialista, azaz tervgazdasági keretek között működve mégis ki tudtunk törni a piacgazdasági színtérre is.

Amíg a legtöbb magyar iparvállalat megelégedett a könnyített tereppel, s erőfeszítéseit a KGST piacok mérsékelt igényeihez igazította, a Tungsram a globális piaci trendeket szem előtt tartva lépésről-lépésre közelítette, majd a legtöbb területen el is érte a nemzetközi színvonalat.

A vállalat az egyik legnagyobb magyar dollár exportőrként különleges figyelmet élvezett országon belül. "Izzós vagyok" vagy "a Tungsramnál dolgozom" megjegyzések általában irigységgel vegyes elismerést generáltak.

Dienes vezérigazgató fontosnak tartotta és sokat is tett a vállalati dolgozók céghűségéért. Jó, hogy a cég érezhetően, láthatóan fejlődik, a belföldi igényeket messze meghaladó gyártókapacitását nagyrészt a versenypiacon, az akkor istenített konvertibilis relációkban, kemény valutáért képes elhelyezni.

Ezt kevés magyar vállalat mondhatta el magáról.

A Tungsram azokkal a szociális intézkedésekkel, szociális és sportlétesítményekkel - bölcsődékkel, óvodákkal, üdülőkkel, uszodával és stranddal, sportteleppel, sportcsarnokkal, s a nemzeti bajnokságok élvonalában szereplő sport szakosztályokkal - melyek a Dienes korszakot jellemezték, a gyakorlatban többet biztosított dolgozói és alkalmazottai részére, mint tisztes munkahelyet, - pluszként egy erős, nagy létszámú igazi közösséghez tartozást, az országos átlagnál jobb életminőséget, biztos életpályát.

Nem véletlenül avatjuk ezt az emléktáblát itt, az Izzó lakótelepen. A Vezér idején kezdték meg a lakótelep építését, ami éveken keresztül folytatódott, végül több, mint 2000 családnak nyújtva óriási segítséget privát életük beindításához vagy a családalapításhoz.

Ne tagadjuk, amikor emléktáblát állítunk Dienes Béla vezérigazgató tiszteletére, ez kicsit nekünk, magunknak is szól.

Igen nekünk, akik a Dienes korszak idején legjobb tudásunk szerint, lelkesen és sikeresen dolgoztunk a Tungsram család tagjaként a vállalati célok megvalósításáért, a Tungsram újbóli naggyá tételéért. Mindazoknak, akik megtervezték és előkészítették a szükséges bővítési és technológiai beruházásokat, akik kifejlesztették a rohanó termékfejlesztési versenyben megjelenő új, modern fényforrásokat, akik a termelési egységekben legyártották a mind nagyobb mennyiségű készterméket, akik gondoskodtak a termékek gazdaságos értékesítéséről az öt kontinensen, s mindazon egyéb funkciók munkatársainak, melyek a szervezett, vállalati működés biztosítékai voltak.

Dienes Béla, a Vezér 80 évesen hagyott itt minket. Tanúsíthatom, hogy utolsó napjaiig követte a vállalati eseményeket, az új tulajdonos által végrehajtott változtatásokat. Értékelte a gyárakban a kétezres évek elejéig végbement bővítéseket, az új fejlesztéseket, a növekedést, az általános technikai színt emelkedését. Ám bizonyosan nem sajnálná. hogy nem kellett szembesülnie a kétezres évek második felétől a GE elbizonytalanodásával, majd az új piaci trendeket már nem vállaló irányvonalával.

Az évek egyre futnak - a kortársak az élet rendje szerint egyre fogynak. De mi még itt vagyunk. Úgy gondoljuk, Dienes Bélának az Izzótól történt távozása óta eltelt csaknem 40 év - no meg a halála óta eltelt évek - elég nagy távlat az objektív véleményalkotáshoz.

Büszkék vagyunk, hogy az idén 125 éves Tungsram iránti tisztelgésnek is szánva emléket állíthatunk a háború utáni legjelentősebb húsz évet meghatározó, korszakot teremtő vezérigazgatónak, Dienes Bélának.

Az emléktábla megvalósításáért szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen formában elősegítette tervünk kivitelezését. Külön köszönet jár az ötletgazdának, Salgó Istvánnak, az önkormányzati engedélyhez szükséges tervezői munkát önkéntes alapon vállaló építésznek, Miklós Balázsnak és legfőképpen az egész projekt lebonyolításában kulcsszerepet játszó, áldozatos és időigényes munkát végző P. Szabó Gábornak.

Köszönjük!