Éjszaka a repülőtérről egy bérelt minibusz vitt bennünket a szállodába. Megérkezésünkkor kérdeztem a sofőrt, hogy reggel mikor jön értünk. A válaszából kiderült, hogy csak erre az egy alkalomra bérelték a szolgáltatást.

A rövid alvás után megreggeliztünk, de se evés közben, se utána senki nem akart minket elvinni a gyárba.

Valahogy arra gondoltunk, hogy a mexikói kollégák biztos figyelembe vették a hosszú utat és hagyták, hogy kialudjuk magunkat.

Megtudtam, hogy a szállodától nem messze bérelhetünk autót, dél körül megtettem, majd a recepción megadott GE gyár felé elindultunk az ismeretlenbe.

Gotthard Viktor (fotós) Zoboki Mihály, Végh István, Kardos József és Nagy Miklós

Megérkezésünkkor azonnal látható volt, hogy ez a GE gyár nem egy lámpagyár, ahova mi készültünk. De bementünk, így legalább megtudhattuk, hogy hol van az a GE gyár, ahova mi készültünk.

Nagyon kedvesen fogadtak, amikor megtudták, hogy Európából jöttünk, meg akarták mutatni a gyárat, de elfogadták, hogy nekünk, nagyon sietős a dolgunk. Így útba igazítottak és egy hideg Coca-Colával utunkra bocsátottak.

A Lámpagyárban nagyon kedvesen fogadtak és diplomatikusan elnézték, hogy ilyen későn érkeztünk, majd elkezdtük a közös munkát.