Gyöngyösi történet

A Tungsramhoz kerülés történetét Mojzes Imre könyvében olvashatjuk.

Ebből mellékelek egy rövidet:

A Tungsram elkezdte a képcsőgyárak szállítását a SzU-ba. Én akkor a frissen létrehozott gépgyári elektromos műhelyt vezettem. A gyártásból Gyöngyösre a szivattyúkocsik és a komplett aluminizáló gyártása jutott. Az utóbbit nekünk kellett a szovjet átvevőnek üzemben bemutatnunk. Az átvevő egy szigorú hírben álló alacsony hölgy volt.

Az átadás hétfőn 10 órára volt kitűzve, a meleg próba futott rendben, de 10 perccel 10 előtt a vezérlő elektronika megadta magát. Mérte a rétegvastagságot, de a határértéknél nem állt le a párologtatás.

Másik automata nincs, mit tegyünk?

Leégni nem lehet, elő egy mikrokapcsolót, én a kapcsolószekrényre könyököltem, kezemben a kapcsolóval (szerencsére alacsony szekrény volt), néztem a vastagságmérő műszerét és kapcsoltam. Átadtuk és mire ládázni kellett, megérkezett az új elektronika a pesti Műszergyártásból.