Karrierem története 1.

Jól emlékszem a napra,1981 márciusa volt. Kiss Attilával már több helyen együtt dolgoztunk, Gépexport,Lampart Zománcipari Művek ,amikor hirtelen egy tavaszi napon felhívott,hogy jó lenne ismét együtt dolgozni. Akkor Ő már a Tungsram gazdasági igazgatója volt és felajánlotta a pénzügyi főosztályvezetői széket nekem.

Nem sokat gondolkodtam ,elfogadtam a meghívást,de a végleges döntéshez találkoznom kellett Dienes Béla vezérigazgatóval is.

Azzal én is tisztában voltam,hogy a Tungsramba kerülni nem egyszerű,hiszen itt generációs családok nőttek fel ,dolgoztak együtt, átadva a stafétabotot egymásnak és egy külső" jöttmentnek" semmi,vagy legalábbis kevés esélye lehetett a befogadásra.

Dienes Béla nagy és rettegett név volt a szakmában, ezért a sokat és alaposan készültem belőle, no meg a Tungsramból is az első találkozóra, amire március végén került sor.

Szép napos reggel volt és jó előre érkeztem a 11. emeletes "ENSZ" épülettel szemközti parkolóba. Amint láttam az első külön kijelölt parkolóban még több hely volt,ezért aztán az első üres helyre begördültem. Még kószálódtam a kocsiból,amikor egy hölgy állt meg mellettem és picit arogánsan rám szólt,hogy miért erre a parkoló helyre álltam.

Nem értettem pontosan a kérdését,de izgulva a "Dienes"találkozástól a legjobb modoromat elővéve válaszoltam,hogy ha talán ez külön kijelölt és foglalt hely akkor átállok,bár legszívesebben azt mondtam volna,hogy mi köze hozzá és menjen a fenébe !

Nem ezt tettem.

A hölgy kényszeredetten vállat rántott én pedig maradtam,ahol voltam.

Azután én is elindultam az "ENSZ" palota felé. Ott már Kiss Attila várt rám és egyenesen mentünk Dienes Bélához.

A találkozó jól indult és talán sikerült is mindent elmondanom ,amit előre tervezte,amikor a vezérigazgató szobába belépett az a hölgy akivel a parkolóban találkoztam és sanda pillantást vetett rám ,majd tova libbent.

Végül a találkozó jól zajlott ,amikor kiléptünk a Vezérigazgatói szobából,elmondtam a kalandomat a hölggyel. Kiss Attila a fejéhez kapott és azt kérdezte tőlem ,tudom-e ki volt a hölgy ,akivel végülis nem rúgtam össze a port a parkolóban.

-Hát a Toma Anna,közölte Kiss Attila

-Ki az a Toma Anna?

Erre azután megkaptam a felvilágosítást,hogy talán Ő nagyobb hatalommal bír mint bárki a cégnél és csak kis híján múlott,hogy Kiss Attilával együtt nem röpültünk,ha persze visszadumáltam volna.

Ezt követően április 1-én a bolondok napján beléptem a Tungsramhoz és még 18 évig voltam sikerekben és nagy változásokban részese a Tungsram családnak.