Karrierem története 2.

A GE Lighting első vezérigazgatója Varga György volt. Picit megnyugtató volt számunkra, hogy mégiscsak egy hazánk fiával kell majd tárgyalnunk és hát négyszemközt még magyarul is.

Belépésével megkezdődött az új amerikai vezetők bejövetele is. Én akkor a pénzügyi területen dolgoztam és Varga Gyuri az elsők között ismertette,hogy David Harrison lesz az új pénzügyi igazgató akivel próbáljak meg jóba lenni és egy sajátos iker/twin szerepkört betölteni, mint Treasury vezető.

Ez a szerep azt jelentette,hogy nekem kellet Davidnek elmagyaráznom a magyar szabályokat és ismertetnem a magyar gazdasági környezetet,ugyanakkor a magyar kollégáknak pedig, hogy mit is akarnak velünk csinálni,merre megyünk és ennek mi van a hátterében.

Nem volt egyszerű, mert időnként ez bizony sok félreértéshez vezetett. Az egyik ilyen az volt amikor elindultak a különböző átképzések ,hogy az amerikai szabályokhoz és módszerekhez jobban értő csapat kialakításához és akik az adott időszakban nem feleltek meg ezeknek az elvárásoknak ,átképzésre esetleg más pozícióba kellett küldeni.

Rögtön el is terjedt a folyosókon,hogy ezek az "amcsik" majd mindenkit ki fognak rúgni.

Pedig nem teljesen erről volt szó,de ez is benne volt a pakliban.

A karrierem fordulópontja azonban az volt amikor már pár hónapja együtt dolgoztam Daviddel, megkérdezte,hogy tudok-e teniszezni.

Gondolkodás nélkül rávágtam,hogy persze.Nem biztos,hogy ez jó válasz volt,ugyanis gyermekeimmel egy ócska lengyel alumínium vázas ütővel ütögettünk néha napján,csak úgy elütve az időt.

Erre ő,akkor talán lemehetnék egyet ütni mondjuk pénteken . Mindez egy hétfői beszélgetésen hangzott el.(!)

A hely adott volt,mert a tungi sporttelep kíváló hely volt a megmérettetésre,de David a belső padlós tornatermet javasolta.(ebédlő mellett volt!?)

Most kezdett picit forróbb lenni a talaj,mert nem visszakozhattam, a kocka már el volt vetve. Ha most azt mondom,hogy még soha nem játszottam akkor talán be se férek majd a "bizalmi kőrbe"(lásd a De Niro Apádra ütök filmből) és mi lesz majd ezután.

Első dolgom volt tehát,hogy találjak egy" szakembert" aki elméletben és picit gyakorlatban is kioktat.

Szerencsém volt, mert Pataki Misi (szállítmányozás),vállalta ezt a hálátlan szerepet,akinek mai napig hálás vagyok ezért.

Nem volt egyszerű az oktatás,mert nem a "0"- ról,hanem a mínuszról kellett kezdeni.

Jött a következő gond,mi legyen a szereléssel. Az alumínium gyerek ütővel mégse léphetek pályára és ha új ütőt veszek akkor bizony kilóg a lóláb. Ezért azután elrohantam egy tenisz ütő javítóhoz/húrozóhoz (nem volt egyszerű,mert a 90' es évek elején még nem volt akkora divat teniszezni és a választék is ehhez igazodott!) és beszereztem egy használt ütőt.

Eljött a nagy nap és már az öltözőben érzékeltem a kettőnk közötti szakadékot. David csodás vadonatúj táskával és Wilson ütővel érkezett,nekem pedig csorgott a nyálam,de már nem volt visszaút.

Egyre nőtt a feszültségem.

Ha most kiderül,hogy én bizony nem értek a teniszhez,akkor le is út fel is út.

Már a bemelegítésnél azonban gyanús volt,hogy David nem mindig a jó helyre üti a labdát-igaz én sem- és ez némi optimizmusra adott okot.

Bárcsak most itt lehetne a Misi helyettem!

Úgy tűnt a gyors oktatás megtette a hatását ,mert minden addig (3 nap) megtanult dolgot és erőmet elő véve nem vallottam szégyent.

A csata után David bevallotta,hogy Ő csak most kezdett a teniszhez és néhány leckén van túl,de nagyon szeretne a továbbiakban is velem teniszezni.

Meg voltam mentve!

Hát így indult másodszor is a karrierem

A parkettás csatáinkat néhányszor még Somorjai Évi is végig izgulta a tornaterem erkélyéről.

Ezután következett még sok-sok óra Misivel és időnként ha összejön még most is játszunk.

Egy dolgot azonban ebből megtanultam, ha egyszer igent mondtál,tegyél meg mindent a siker érdekében,azonban tudj nemet is mondani!