Két vezetői stílus

Úgy gondolom a Nagykanizsai Tungsram mára ikonikus vezetőivel volt szerencsém együtt dolgozni az évek során, hogy csak néhányat említsek, Horváth Miklóssal, Szalai Tiborral, Horváth Ákossal, Soós Ernővel, Tóth Lászlóval, Herman Miklóssal, Bogár Attilával...és még sok-sok vezetővel...most nem sorolnám fel őket, mert óhatatlanul kihagynék fontos neveket.

Még fiatal koromban történt, hogy viszonylag rövid időn belül két egymást követő Gyáregység Vezetője volt a Normál Gyáregységnek ahol akkor én üzemvezetőként dolgoztam.

Az egyik vezetőnek szokása volt, hogy minden Péntek délután három órakor, megbeszélést tartott, de ez még nem lett volna baj. Viszont rendszerint negatív hozzáállással, itt minden hibánkat, hiányosságunkat, kevésbé jól sikerült termelési adatainkat a fejünkre olvasta egy kiadós nagy lecseszés keretében. Dicsérő szó nemigen hagyta el száját, csak kevés "kiválasztott" részesült benne. Ezután utunkra bocsátott minket, mi meg, mint a barnamedve húztuk magunk után a farkunkat és be az első kocsmába bút felejteni és elsírni egymásnak, hogy kit mivel alázott meg.

Így mentünk neki a hétvégének...mondanom sem kell, nem jó érzésekkel.

A másik vezetőnk szintén minden Péntek délután tartott megbeszélést, de itt más volt a forgatókönyv.

Itt mindenkinek a csapatból kötelezően fel kellett sorolni minimum három olyan dolgot, amit jól csinált, sikeres volt benne, jó érzéssel töltötte el. Nem állítom, hogy soha nem volt olyan kolléga, akinek ez nagy problémát jelentett, de nekem, aki akkoriban Karbantartás Vezető voltam olyan mozgalmas életem volt, hogy nemhogy három, de tizenhárom ilyen dolgot is tudtam volna említeni.

Ő nem értékelt, nem minősített, nem mondott semmit, csak meghallgatott bennünket és Ő is megemlítette a saját három dolgát...

Ezután hazamehettünk hétvégére, felemelt fejjel, olyan - "ugye, hogy nem is vagyok én olyan szerencsétlen flótás, sőt..." - érzéssel.

Aztán ebből tanulva a karrierem során én is sokszor éltem ezzel az eszközzel, néha váratlanul, nem kis meglepetést okozva ezzel, de mindig pozitív visszajelzés lett a vége.

Ezt a második vezetőt Tóth Ferencnek hívták.