ÉLETEM LEGNAGYOBB KALANDJA (2) 1987-1988

Az előőrs megérkezett Druzsnaja Gorkába

                          (Feladat: 2db lombik és 1db menzúra gyártó gépsor üzembehelyezése)

Az előőrs 3 fős volt: Boros Mari tolmács, Vitkovics Gyula elektroműszerész és én Kardos József szerelésvezető.

Repülővel utaztunk Leningrádba 1987. november 17-én, onnan három nap múlva egy mikrobusszal a szerelés helyszínére.

A repülőtéren várt egy kedves hölgy, aki tájékoztatott, hogy 3 napig Leningrádban leszünk, szabadon ismerkedjünk a várossal, majd utazunk tovább. Több kivilágított külföldieknek fenntartott szálloda mellett mentünk el, majd megálltunk egy kihalt sötét emeletes ház előtt. Megijedve a látottaktól, de kötelezően elindultunk a ház felé. Mikor becsöngettünk és kinyílt a kapu és megjelent egy elegáns idős úr formaruhában sok katonai kitüntetéssel, aki beengedett minket egy álcázott pártfunkcionáriusoknak fenntartott luxusszállodába. Mivel én voltam a vezető én kaptam volna egy különszobát, amit visszautasítottam és így a Mari aludt egyedül a franciaágyban.

Mind a két szobában franciaágy és beépített hűtőszekrény volt tele finomságokkal.

A reggelikhez kapott szovjet száraz szalámit, akkor láttuk először, majd még néhány alkalommal a gyárigazgató szobájában rendezett reggelinél, amikor magyar delegáció érkezett.

Ami még vásárolható volt a büfében az az amerikai cigaretta volt karton kiszerelésben, Mivel a Gyulával dohányoztunk, vettünk két-két kartonnal.

Két hét múlva visszatértünk és a csengetés után megmutattuk a lejárt belépőnket, az elegáns úr emlékezet ránk és kivételesen megengedte, hogy vásárolhassunk még két-két karton cigarettát. a továbbiakban bolgár cigarettát szívtunk, vagy amit a kiutazók hoztak otthonról.

Hétfő reggel nekivágtunk az útnak, ami részben földút volt, így néhány kilométerrel rövidebb volt és simább, mint az aszfaltozott kátyús.

Beköltöztünk a 4 emeletes munkásszálló földszintjén lévő szobákba, mindenki külön szobát kapott. A szobákban volt egy ágy, egy kétajtós szekrény egy asztal és 3 szék.

                                           A felvétel tavasszal készült a munkásszállóról             

Kértem, hogy mutassák meg, hol lehet mosakodni és fürödni.

Bevezettek egy fürdőszobába, ahol volt 3 mosdókagyló a fal mellett a hideg és meleg vizes csapokon egy-egy fél téglával. Mikor az egyik csapról levettem a fél téglát elindult a víz, így visszatettem, hogy elzárjam azt. És hol lehet fürödni? Rámutattak egy ajtóra, akkor lássuk, de nem sikerült kinyitni. A főmechanikus, nekifeszült és csak nagy nehezen sikerült kitépni az ajtót, a látottak alapján több éve nem használhatták.

Két napot kaptak, hogy a csaptelepeket kicseréljék és tusolót felújítsák! Megtették, de nem tudok magyarázatot adni, hogy miért nem tették meg felszólítás nélkül.

                                                           Itt már az új csaptelep látható!

Később megtudtam, hogy a településen, előttünk itt tartózkodó külföldiek a Wermacht fegyveresei voltak.

A szomszéd város Sziverszkij nagy katonai repülőtérrel, korábban zárt város volt, vagy még a kiutazásunkkor is, de akkor már nem vették olyan komolyan az ilyen szabályokat. Zárt városokba külföldiek nem utazhattak.

A munkásszálló földszinti szobáihoz tartozott egy nagy konyha több gáztűzhellyel először egy később két hűtőszekrénnyel, aminek zárszerkezetét felújítottuk Baranyai Feri segítségével a 2. gépsor üzembehelyezésének idején.

Bementünk először a gyárba. A csarnokban odavezettek egy leállított kemencéhez és rámutattak, ide telepítsék a gépsort. Majd megmutatták a "Vörös Sarkot", egy jól fűtött tavasszal beázó – ezt csak később tudtuk meg az olvadáskor – párthelyiségbe, a falak tele volt a dicsőséges Szovjetunió eredményeit bemutató festményekkel/plakátokkal, amiket egy fakeretre feszített vászonra alkotott a gyár művésze. Néhány nap múlva, amikor volt egy kis szabadidőm a Marival meglátogattam a gyár művészét és ő a kérésemre felajánlotta, hogy elviszi az alkotásait és lealapozza, így senki nem találja majd meg a Szovjetunió eredményeit. Az eredmények helyét a falon TUNGSRAM plakátok foglalták el. Sajnos az eltűnt eredményekről nem tudtam, így a helyiek beletörődtek a veszteségekbe.

A szerelési anyagokat, a gyári csomagolású Kanthal fűtőtesteket a VTG gyártmányú merülő fűtőtesteket, kábeleket, hő elemeket stb. is a "Vörös Sarokban" tároltuk. A jó meleg helyiség nagyon fontos volt, mivel a csarnokban a hőmérséklet -20°C körül volt állandóan. A helyiek jól szórakoztak, mikor meglátták a VTG-ből hozott vadonatúj pufajkáinkat és rögtön kaptunk egy-egy szovjet pufajkát, javasolták, hogy vegyük rá a mienkre. Így történt.

                                    Felíratok a plakátokon:"A NÉP TERVEI""MENTSD A RUBELT!"  

Megmutatták az udvaron szanaszét dobált ládákat - többségük a hó alatt - volt amelyik eldőlt, volt amelyiknek beszakadt az oldala, de a többségüket sértetlenül találtuk.

A felvételek tavasszal készültek a 2. sor ládáinak összegyűjtésékor. A ládajegyzékekből kiválogattam a fidert tartalmazó ládák számát és kértem, hogy ezeket szállítsák a kemence közelébe.

Több rémtörténetet hallottam itthon üveges körökben, hogy nem sikerült a fider magasságának a pontos beállítása.

ÜVEGSZINT

Kértem a helyieket, hogy jelöljék be majdani üvegszint magasságot az akkor még üres fűtetlen kemence oldalán. Ceruzával húztak egy vonalat, ilyen magasan lesz mondták. A ceruzával, húzott vonalat én mélyen bekarcoltam a téglafalba. Másnap megmutattam a határozott vonalat és a szerelési naplóban rögzítettük a jelölést. Később, amikor már olvadt üveg volt a fiderben, próbálkoztak - ma sem értem miért - hogy szerintük alacsony az üvegszint. Persze sikertelenül.

AZ ÜPS3 fúvógép összeszerelése:

Korábban már említettem, hogy a fider darabokban lett kiszállítva. De a vasúti szállíthatóság érdekében szétszerelt állapotban szállítottuk ki a nagyméretű ÜPS3 fúvógép is.

Az összeszerelést a helyi TMK-sok végezték az segítségemmel.

Néhány évvel később (1996 ) Mattoonban (Illinois állam) a Glass Halogen gépsor üzembehelyezésén az amerikai nagyfőnök meghívott minket egy étterembe. Mi öten beszélgettünk az asztal egyik oldalán a Nella parki kollégák a másik oldalon. Úgy gondoltam, hogy az életem nagy kalandjáról mesélhetnék nekik néhány történetet, ami hátha összehozhatná a két elkülönült társaságot. A fürdőszobás történet nagyon felkeltette az érdeklődésüket, amikor a Scott Woods azt mondta, ha ő ilyen helyzetbe került volna, azonnal hazautazik. Amire én azt mondtam: Látod Scott ez a különbség egy Nella parki és egy VTG-s projektvezető között.

Folytatása következik…