VTG történetek

2020.10.04

Segítségnyújtás, Sanghaj (2004) 

Szakértőként utaztam Sanghajba, de a megérkezésem után néhány óra múlva gépszerelő lettem.
A gyár megrendelt egy hajtóművet az egyik általunk gyártott géphez, de helyette egy láda alkatrészt kaptak.
Amiben szakérteni jöttem, azt egyedül is megoldják, helyette kérték, hogy segítsek a hajtómű összeszerelésében.
Igaz, hogy hosszú évekig dolgoztam a Szereldében, de egyetlen hajtómű összeszerelésében sem vettem részt, tevőlegesen.
Megígértem, hogy segítek, csináltattam velük néhány segédszerszámot, amiket láttam a Szereldében, majd felhívtam a Timár Pistát és Sanyit, akikkel konzultáltam a szerelésről. Majd hozzáfogtam a szereléshez, amit 20-25 kínai figyelt árgus szemmel. Sikerült.

És egy újabb történet következik tőlem, aminek másik címet adtam!

Philips spiráladagoló története. Budapest 1974 

Tolnai Ágoston Fejlesztés II főmérnökének voltam a műszaki titkára a 70-es évek közepén. Azt a feladatot kaptam Guszti bácsitól, hogy nézzek utána, miért nem kaptuk még meg az ajánlatot a Philips eindhoveni gyárától. Kaptam egy dossziét, amiből megtudtam, hogy ki foglalkozik a Törzsgyárban a mi álmunkkal a spiráladagolóval, amit a konkurenciától szeretnénk megrendelni. Felhívtam az elefántcsonttoronyban dolgozó Szilágyi urat elmondtam ki vagyok, kinek a megbízásából érdeklődök. Két nap múlva tudok válaszolni a feltett kérdésre, majd érdeklődjön.

Két nap múlva újabb terminust kaptam, majd újabbat. Nem állhattam Guszti bácsi elé, hogy nem tudtam meg semmit, mert az első akadály is túl magas volt számomra. Abban a bizonyos dossziéban volt egy angol nyelvű levél (én nem tudtam angolul), amelyen megtaláltam az ügyintéző nevét és telefonszámát. Felhívom és megkérdezem, hogy mikor küldik már az ajánlatukat. Guszti bácsi irodájában volt egy telefon, ahonnan lehetett telefonálni a városba. Hogy külföldre lehet-e, ezt kipróbáltam, felhívtam az eindhoveni számot és amikor felvette valaki letettem a telefonkagylót.

Telefonálni tudok, de ki fog beszélni velük. Eszembe jutott, hogy Borosházi úr előrajzoló a Mintagépgyárban, aki az igenlégióban katonáskodott, tud angolul. Átmentem hozzá és megkérdeztem tőle, hogy segítene a tolmácsolásban. Szívesen segítek, mondta és másnapra, munka után átjött hozzánk. Átnézte a dossziét és a következőt mondta, a feladat egyszerű - küldjék már az ajánlatot - mivel téged nem ismernek, így én leszek te. A telefonbeszélgetésből megtudtuk, hogy jelenleg nyári leállás van a gyárban és ahogy visszajönnek a dolgozók, azonnal küldik az ajánlatot, ígérte az ügyintézők főnöke, aki ügyeletesként volt a gyárban és azt is megígérte, hogy perceken belül küld egy telexet amiben közli, hogy hétfőn az első munkanapon küldik az ajánlatot. Másnap elmondtam a Guszti bácsinak, hogy az Import osztály kapott egy telexet, amiben az van, hogy... Rögtön felhívta a Szilágyi urat, aki elmondta, hogy valóban kapott egy megerősítést.

Jóska te honnan tudtál erről a telexről? - elmondtam neki a tegnapi telefonálást. Guszti bácsi mindenkinek elmondta, hogy a Kardos Jóska milyen ügyesen intézkedett, az Import osztály helyett. Azon az első munkanapon megjött az ajánlat a Philipstől. Néhány nap múlva, hívott a Guszti bácsi és a jelenlétemben visszahívta Molnár Jánost a VTG igazgatóját, akitől megtudta, hogy az egyik beosztottja, külföldre telefonált az ő telefonjáról írásos engedély nélkül. Guszti bácsi a következőt mondta, hogy ez az ő tudtával történt és levonhatják a fizetéséből a telefonálás díját