Vásárlásaim 6.

A 2024. augusztus 10-i történet következő darabja és a sorozat befejezése

Czuczor Józseffel utaztunk ki Londonba, Báder úrhoz, a még nyitott, szabadalmi és dokumentációs kérdések tisztázása végett. A repülőtéren hiába vártuk - több mint egy órát - a beígért munkatársat, sehol senki. Czuczor - aki perfekt angol és a londoni "ügyek" kiváló ismerője volt - javasolta, üljünk be egy taxiba és menjünk el a Mariska nénihez. (Mint megtudtam, Mariska néni - külhonba szakadt hazánk lánya - minden szállást kereső magyar mentsvára volt.) Onnan - Mariska néni telefonját használva - megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot Báder úrral és ha az nem sikerül, majd Mariska néni, szerez szállást. Leintettünk egy taxit és irány Mariska néni.

Míg Czuczor telefonálgatott, én kaptam egy nagy pohár narancslét és leültettek a TV elé. A csatornán állandóan reklámokat sugároztak és én nagy "élvezettel" nézhettem, hogy mi mindent és mennyiért lehet Londoniában kapni. Egyszer csak mutatnak egy zsebszámológépet (Akkor még újdonság volt nálunk. A jobbakat általában külföldről hozták be.), majd bummm! és egy "felhőben" megjelent 5 Ł.

Váltott a kép, egy másik zsebszámológép jelent meg és bummm! a felhőben most 4 Ł. Szöveg semmi, csak zene. Hívom a Czuczort.

• Gyere. Szuper gépeket hirdetnek és fantasztikus olcsó áron. Úgy tudom téged is érdekel a téma. Az ár szinte hihetetlen, vagy valamit félreértettem? Nézd meg. Te vagy a profi, te mozogsz itt otthonosan.

Nem kellett sokáig várnunk újból megjelentek a számológépek és Czuczor megállapította:

• Jól láttad. Valami akció lehet. Nagyon olcsó. Tuti, hogy veszek egy párat.
• Azt hiszem én is beruházok, mert nagyon megéri.

Közben sikerült Báder úrral beszélni. Mérgesen vette tudomásul, hogy az emberei valamerre elkószáltak. Megadta a szálloda címét, ahol lefoglalta a szobákat és megígérte, hogy holnap majd ő jön értünk. Megköszöntük Mariska néni segítségét és szálláshelyünkre hajtattunk.

Ettől kezdve minden úgy alakult, ahogy be volt tervezve, kivéve a zsebszámológépeket.

Mániám, hogy minden városban veszek egy pár képeslapot. Most is akartam venni a gyűjteményem részére, de vagy olyat találtam, amit már korábban megvettem, vagy a minősége nem felelt meg. Kevéske szabadidőnkben - mivel korábbi útjaink során a nevezetességek nagy részét már láttuk - inkább sétáltunk, keresve a nekem megfelelő képeslapot és természetesen nézegettük a zsebszámológépeket. Sokféle típusú - jóval drágább - készülékkel találkoztunk, de olyannal, mint amit a TV-ben láttunk, sajnos nem. Egyszer csak az egyik üzlet kirakatában, ott a "felhő" benne a 4 Ł, illetve az 5 Ł. Czuczor, aki eddig unta a mászkálást, életre kelt. Mentünk az üzletbe. Hosszas válogatás után vett három darab "olcsó" és két "drága" kalkulátort.

• Te nem veszel?
• Egyelőre nem. Most már tudom hol lehet kapni. Még átnézem, mit kell vennem és hogyan tudom ezeket a soron kívüli tételeket beszorítani a költségvetésembe.

Az igazi ok az volt, hogy nem értettem, miért a gyengébbnek látszó gép a drágább. Majd megnézem a Czuczorét és azután döntök, melyiket veszem meg magamnak. (Nem akartam többet venni, csak egyet saját célra.)

Az eladó kitöltötte a számlát és mutatta, lehet menni a pénztárhoz. Czuczor csodálkozó tekintetéből következtettem, valami nincs rendben. Mikor elém tolta, láttam:

36 Ł - 4 Ł = 32 Ł 3 pcs = 96 Ł

28 Ł - 5 Ł = 23 Ł 2 pcs = 46 Ł

• Most mit csináljak?
• Még mindig meg akarod venni?
• Dehogy! De mit csináljak?
• Akkor még nézegetünk egy kicsit, aztán kisétálunk. A blokkot meg hazaviszed emlékbe.

A lelépésünk sikerrel járt. Czuczor lógó orral jött mellettem. Füstbe ment a nagy beruházás. Szomorúan jegyezte meg:

• Ezek a "balra hajtók", még hirdetni sem tudnak normálisan.