Simon Miklós

1973. Szeptember 3-án kezdtem a Nagykanizsai gyárban (akkor EIVRT). Karbantartó lakatos voltam, nappalos és állandó éjszakás műszakokban. Majd katonaság következett és már 1980-at írunk, amikor már a technikus minősítőt is elvégeztem és előbb csoportvezető, majd művezető lettem.

A 80-as évek közepén aztán elvégeztem azt a főiskolát, amit érettségi után nem sikerült, majd a Normál Gyáregység Karbantartó üzem vezetője lettem.

Aztán közben elkezdődött a General Electric korszak, újabb váltás és üzemvezető lettem a Normál gyáregységben.

Majd 1994-ben Somos Béla hívott gyáregységi Műszaki Vezetőnek maga mellé, itt voltam 1997-ig.

1997. Szeptemberében aztán a CFL (Kompakt) gyár Műszaki vezetője lettem Bogár Attila mellett. Ez a kiváló korszak tartott egészen 2002-ig. Ez az időszak volt méltán a CFL gyár egyik csúcspontja, termelési felfutás, bővülés, transzferek, stb... igazi, nekem való feladatok.

2002-től a Normál Gyáregység Igazgatója lettem.

2004-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a kiváló ember Soós Ernő utódja lehettem a gyári Műszaki Vezetői pozícióban. Nagyon sikeres projecteket vittünk végig abban is időszakban, ( pl. a HF savas maratás kiváltása az üveggyárban, elektrosztatikus porszórással. Azt hiszem mai szóval jelentős környezetterheléstől szabadítottuk meg a technológiánkat akkor)

2006-tól a gyári Műszaki Vezetői pozíció megszűnt és én ismét a Normál Gyár Igazgatója voltam.

2008-ra már összevonva hozzám tartozott a normál, dekor, illum, csomagoló stb.. (az összes inca ami nem autó) és az Üveggyár is. Persze az igazsághoz tartozik, hogy eddigre már jelentős volumencsökkenés volt minden területen. De azért aki ismerte a Kanizsai gyárat az tudhatja, mekkora napi túráim voltak mivel én minden nap végigjártam a területet, legalább egyszer.

2009-ben aztán váltottam 5 évig a siófoki KVV Kőolajvezeték építő ZRt. vezérigazgatója voltam.

2015. Januártól aztán vissza a gyökerekhez, a Zalaegerszegi gyár igazgatója voltam 2018. Áprilisáig, nyugdíjba vonulásomig.

A pályám során a Tungsram és a GE támogatásával számtalan tanfolyamon, tréningen, képzésen vettem részt itthon és külföldön is.

Hát ennyi a történetem...

Mostanság a nyugdíjasok életét élem, gyermekek, unokák, szőlészet, kirándulások, horgászat, motorozás, gitározgatás... szóval minden, ami jó. A gyárral kevés kapcsolatom maradt, persze a fontos dolgokat azért elmesélik a volt kollégák.