A 36-os épület
Amiről most írok az egy tisztelgés akar lenni a két világháború között alkotó mérnökök előtt.
1967-ben a Normállámpa I üzemben kezdtem dolgozni amelyik a 34-es épület földszintjén volt.
A 34-es épület egy relative új épület vasbeton szerkezet és szervesen összeépült a 36-os épülettel, ami az első világháború után épült bauxitbetonból.
Az üzemben nyáron 40-50 fok között volt a hőmérséklet mert szellőztetni nem lehetett a légáramlat elvitte volna a lángok beállítását.
Ez a ''klima'' a férfiaknak kellemes látványt biztosított, mivel a lányok gyakorlatilag egy szál bugyiban kigombolt köpenyben ültek a gépek mellett. Nyilván ilyen melegben kiszolgálni a 2000-es sorokat kimerítő volt. Történt több próbálkozás az üzem szellőztetésére, de ezek tökéletesen használhatatlanok voltak, mert felülről próbáltak hideg levegőt befújni, ami azt eredményezte, hogy a fent lévő még melegebb levegőt nyomta le és a lángokat is elvitte.
Ezekkel történő kínlódások közben volt alkalmam a 36-os épület szerkezetét megismerni.
Ott eleink egy tökéletes szellőző rendszert építettek be az épület szerkezetébe(!), ami általam nem ismert ok miatt már nem üzemelt, egyes részeit el is bontották.
Az orvosi rendelő mellett álló kis torony épületen keresztül egy hatalmas alagútban elhelyezett ventilátorok szívták be a friss levegőt. Ez az épületbe beépített hatalmas függőleges csövön, amelyhez minden szinten a folyosó tetején beépített trapéz alakú csővezeték csatlakozott, haladt tovább.
A folyosón lévő csőbe becsatlakozott mindegyik oszlop, amely a födémet tartotta. Ezek az oszlopok üregesek és minden oszlopba be van építve egy szelep, amivel a légáramlást lehetett szabályozni oszloponként. Az oszlopok aljában négy irányban rácsos nyílások vannak, ahol a levegő a padlószinten áramlott ki és így nem zavarta a technológiát.
Tökéletes előrelátó tervezés! Gondolom, a háború zűrzavarában történt a rendszerrel valami és az akkori vezetés már nem tartotta fontosnak az üzembe helyezését.
Az már csak hab a tortán, hogy a lámpagyártásra jellemző, a födém alatt futó rengeteg vezeték rögzítésére az épület építésekor a födémbe bebetonoztak úgy méterenként két párhuzamosan egymástól 8mm-re futó lágyvas lemezt. Így, bármit bármikor lehetett rögzíteni csöveket átmérő 10 -es csavarok becsavarásával. Természetesen így bontani is egyszerű volt.
Szerencsére ez a rugalmas rendszer használható maradt.
Hát ennyit arról hogyan kell - kellett volna lámpagyártó üzemet építeni.