Iráni kalandok 1.

1984-ben történt Iránban. Khomeini három éve volt hatalmon. Az úgynevezett iszlám forradalom után most először tartották meg a Teheráni vásárt, ami a sah idejében egy világraszóló esemény volt. Tungsram ezt az eseményt használta fel arra, hogy a forradalom kitörésekor félbehagyott Tabrizi lámpagyár helyzetét felmérje.

A telepítő csapatot úgy kellett kimenekíteni Tabrizból annakidején.

Kende Jancsi és jómagam kaptuk a feladatot. Nekem a műszaki helyzetet kellett felmérni, Kende Jancsi intézte az üzleti részét.

A kiutazás előtt az iráni magyar kereskedelmi kirendeltség egyik diplomatája tartott egy tájékoztatót a kinti helyzetről és a követendő szabályokról. Nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy szeszesitalt meg ne próbáljunk vinni mert az iszlám gárda elvisz minket.

Amikor megérkeztünk Teheránba a tranzitban várt minket a kirendeltség egyik tagja. Kérdezte mennyi időre jöttünk. Mondtuk 10 napra. Jó akkor adjatok ide 100 USD-t a többit nálatok lévő valutát pontosan írjátok be. A beírt összeggel kifelé menet fillére pontosan el kell számolni. Ha a hiányzó összeg nincs fedezve banki átváltási papírral akkor nem engednek ki az országból.

Miután kijutottunk a városba a kirendeltségi embertől kaptunk egy hatalmas köteg riált ami fedezte a tíz nap minden költségét.

Átmentünk a belföldi reptérre, becsekkoltunk. Kezünkben a beszálló kártyával be akartunk menni a tranzitba, de egy géppisztolyos iszlám gárdista a géppisztolyával ellökött minket a bejárattól. Gondoltuk még korán van, de a későbbi próbálkozásunk hasonló eredménnyel járt.

Visszamentünk a jegykezelőhöz, aki akkor közölte, hogy a kézitáskát sem lehet felvinni a gépre. Miután azokat is feladtuk sikerült beszállnunk. A gépen az utasokkal szemben ült két iszlám gárdista, úgyhogy felállásról szó sem lehetett egész úton.

Tabrizban vártak minket. A gyárban kellemes meglepetés ért. A két gépsor nagyon szépen rendben tartva várta, hogy szakemberek üzembe helyezzék. Rend tisztaság mindenhol. Például a mérő laborba utcai cipőben nem lehetett belépni. Az oda delegált ember éppen Teheránban a Fizikai Intézetben volt továbbképzésen, az izzólámpák működésével kapcsolatban.

Az volt a terv, hogy három hónapra kimegyek szakmailag irányítani a gépsorok beüzemelést. Mivel éppen ebben az időben kerültem át a normállámpa gyártásból a halogén autólámpa gyártásba a Fényforrásgyár vezetése másképp döntött.

Visszaindultunk Teheránba, de ez nem volt egyszerű. Hiába volt a kezünkben a beszállókártya jött egy fehér turbános mullah, négy géppisztolyos iszlám gárdistával és elrepült a géppel. Ez kétszer ismétlődött. Közben volt alkalmunk néhány helyi utassal beszélni. Egy fiatal lány mondta, hogy a mullahok viszik a fiatal 16-18 éves szűzlányokat a maguk szórakoztatására. Egy szőnyeg kereskedő mondta, hogy három év után most voltak először külföldön és a felesége sírógörcsöt kapott, amikor hazaértek és fel kellett vennie a fekete varjú szerelést.

Végül nagy nehezen vissza jutottunk Teheránba. A valaha ötcsillagos szállodában a bejáratnál kétoldalt beton bunkerekben géppisztolyos iszlám gárdisták őrködtek. A folyosón szintén ült egy gárdista, aki az iszlám szabályainak betartásán őrködött.

A történet a jövő héten folytatódik...