A H1A autólámpa gyártósor fejlesztésének története
Már a nyolcvanas évek középén is a vállalatvezetés meglehetősen elégedetlen volt a halogén autólámpa gyártás állapotával a Budapesti Fényforrás gyárban. Nyílt titok volt, hogy Nagykanizsa vezetése erősen dolgozott azon, hogy Budapestről elvigye a halogén autólámpa gyártást.
A halogén autólámpa gyártás és fejlesztés állapotának megvoltak az egyértelmű okai, amikkel én akkor szembesültem amikor 84-ben áthelyeztek a H4 gyártásba. Ezekre az okokra most nem térnék ki.
Ilyen előzmények után már, mint a budapesti gyár autólámpa fejlesztési vezetője szereztem tudomást arról, hogy egy ideje tárgyalások folynak felsőbb szinten egy svájci céggel egy H1 gyártó sor megvételéről Nagykanizsai csapattal. A beruházás tervezett összege mintegy 6 millió USD volt.
Akkoriban már jó ideje az volt a vezető fényszórógyárak és autógyárak kritikája a mi lámpáinkkal kapcsolatban, hogy a lámpák optikai beállítása manuálisan történik nem számítógéppel. Kivételt csak az Iwasaki H4 soron gyártott lámpa volt.
H1 esetén az igény egy szűkebb tűrésű lámpa iránt volt, amit csak számítógépes technológiával lehetett megvalósítani. Ezt célozta a svájci cég által ajánlott gépsor.
Akkor viszont nekem már volt tapasztalatom egy kis magyar képfeldolgozással foglalkozó céggel, akivel közösen építettünk egy H4 automata mérőgépet, ami az Iwasaki sor végén üzemelt kifogástalanul. Úgy gondoltam, ha már egy H4 spiráljainak térbeli helyzetét meg tudjuk mérni, akkor a lámpa optikai beállítása nem lehet probléma. Persze azt is szerettem volna megakadályozni, hogy az autólámpa gyártást elvigyék Kanizsára.
Kidolgoztam egy H1A gyártó sor fejlesztési tervét, részben VTG-ben gyártott gépekkel részben meg a Budapesti Fényforrásgyártásban úgymond házilagosan gyártandó gépekkel. Természetesen számítógépes automata optikázással. Ez 2,5-3,0 M USD nagyságú beruházást igényelt a svájci 6,0 M USD-vel szemben.
Mielőtt ezt a javaslatot benyújtottam volna ez Csapodi Miklós tudomására jutott. Felhívott és azt mondta ezt nem nyújthatom be mert akkor a másik beruházás elbukik. Mondottam pontosan ez a célom, mert én Budapesten akarom tartani ezt a gyártást és mivel nekem nem főnököm be fogom nyújtani a javaslatot. Ebben maradtunk. Nekem akkor Pakot Sándor volt a főnököm. Nem telt el 15 perc és felhívott Pakot Sanyi és utasított, hogy a javaslatot tegyem be a fiókomba. Hát nem voltam boldog.
Csapodi Miklós műszaki és vezetői kvalitására jellemző, hogy ezek után meghívott a svájci beruházás soron következő műszaki tárgyalására. Hát, hogy finoman fejezzem ki magamat állt a kés a levegőben. A kanizsai csapat igencsak zokon vette mit keresek én ott. Néhány lényeges gyártástechnológiai kérdés feltevése után világos volt számomra, hogy lényeges technológiai problémára nincs megoldásuk.
Ezek után Csapodi Miklós összehívott egy megbeszélést Billing Péter és Szabó Gyuri és jómagam részvételével.
Miklós azzal kezdte a megbeszélést, hogy felírta a táblára, hogy 2000-ig Magyarországon nem lesz olyan cég, amely képes számítógépes képfeldolgozásos mérésre. Erre mondtam, hogy már van.
Tájékoztattam a résztvevőket a H4 mérőgépről. Szerveztem egy találkozót Miklós és a magyar cég között.
Ezek után a svájci gépsor törölve lett és elindíthattuk a H1A beruházást. Ennek eredményeképp a Tungsramnak volt először H1A lámpája, amit be is nyújtottunk a GTB bizottságnak. Az Osram és Philips nem örült.
A népszerűségi rátám Nagykanizsán a bányászbéka feneke alá süllyedt. A halogén autólámpa gyártás maradt Budapesten.